“Teljes örömnek tekintsétek, testvéreim, mikor különböző megpróbáltatásokba kerültök” (Jakab 1:2)
Mai szemmel olvasva, főleg a jóléti társadalom illetve a jóléti evangélium tükrében elég nehezen értelmezhetőek Jakabnak a fenti szavai. Miért tartsam én örömnek, ha egy próbába kerülök? Épp arról álmodozom, hogy a problémák, nehézségek, kihívások távolról kerüljenek el.

Vannak, akik azt akarják elhitetni, hogy akinek nehéz az élete, az azért van, mert biztosan valami bűnben él, vagy átok alatt van, vagy nem imádkozik eleget. Nem tudom, mit mondana erre Pál apostol, aki több alkalommal szenvedett hajótörést, megverték, üldözték. Vagy János apostol, aki egy szigeten raboskodott, vagy a többi apostol, akiket a hagyomány szerint mind kivégeztek.
Sok helyen a bajba jutottakat megvetik, mondván, gyenge a hitük. Ez a hozzáállás azonban nagyon távol áll az evangélium üzenetétől. Elég baja van egy elesett embernek, nem kell még lejjebb nyomni, ehelyett inkább a Jézusi könyörületre lenne szükség, hisz Ő mondta, hogy nem töri el a megrepedt nádszálat és nem oltja el a pislákoló gyertyát. A mai világban a gőg helyett talán több együttérzésre, a felsőbbrendűség helyett pedig több alázatra lenne szükség.
Az élet próbái nem mindig érthetőek, de a keresztény hit szerint azoknak is van értelmük és céljuk. A próbatételek formálhatnak, erősíthetnek, és közelebb hozhatnak minket Istenhez. Jézus is megígérte, hogy velünk lesz minden nap, még a nehézségek és kihívások közepette is.
Tehát, amikor az élet próbái elé állsz, ne hagyd, hogy a világ véleménye vagy előítéletek eltávolítsanak a szeretet és empátia útjáról. Legyél olyan, mint Jézus, aki irgalmasan fordult az elesettek felé, és tanításában arra ösztönzött, hogy egymást szeressük és segítsük. Az igazi öröm és érték a szeretetben, empátiában valamint az egymás iránti törődésben rejlik.